Esztergomban születtem, és jelenleg is itt élek. Tanulmányaimat az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végeztem, 2016-ban gyógypedagógiából és logopédiából diplomáztam.  A magyar nyelv szeretete és páratlansága terelt a szakmám felé. Jelenleg logopédusként dolgozom, és úgy gondolom, a külhoni közösségben szaktudásomra nagy szükség van, hiszen magyarságunk legfontosabb értéke anyanyelvünk. Minél helyesebben, tökéletesebben beszéljük, annál pontosabban tudjuk átadni a következő generációnak, és ez által maradhat fenn a legtovább.

Tizenhárom éves koromban lettem cserkész. Az évek során több őrsöt is vezettem, közösségszervezői tapasztalatot gyűjtöttem, és komoly tudást szereztem magyarságunkról, népi hagyományainkról és értékeinkről. Egyik legmeghatározóbb élményem a 2013-as Jubileumi Tutajtúra volt. Ezen közel kétszáz cserkésztestvéremmel vettem részt, akik között rengeteg volt a külhoni magyar. A velük eltöltött idő, a beszélgetések, közös programok során fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy ők „magyarabbak” nálunk, hiszen magyarságukat idegen országban, idegen nyelvi környezetben ápolják, őrzik. A túra során sokat tanultunk egymástól.

Úgy vélem, hogy a Kőrösi Csoma Sándor Program lehetőséget ad nekem arra, hogy ezt a kölcsönös tanulási folyamatot folytathassam. Izgatottan várom, hogy átéljem azt, amit külhoni testvéreim: milyen egy idegen országban magyarnak lenni. A következő kilenc hónapban szeretném eddigi tapasztalataimat, szaktudásomat munkámban felhasználni, és az amerikai magyar diaszpórában élő honfitársaim magyarságát tovább erősíteni.