A Dél-afrikai Magyar Szövetség augusztus 21-én tartotta az államalapításunk tiszteletére rendezett ünnepséget a midrandi Magyar Tanyán. Száztíz vendég hallgatta meg az ünnepi műsort és fogyasztotta el jóízűen az ünnepi ebédet.
Az előkészületekben nagy köszönet illeti Verebes Marikát, aki nemcsak az asztalokat díszítő csokrokat vásárolta meg és állította össze, de a csodás színpadi dekorációt (a koronázó palástot és a Szent Koronát) is ő készítette. Vadász Ádámnak és Rothschild Zsuzsinak köszönhettük meg a kiváló hangosítást, a helyi magyarok szerint rég nem szólt ilyen jól bármilyen műsor a színpadon. Az ünnepi kenyeret Juhász Marika sütötte, ami amellett, hogy gyönyörűen mutatott a nemzeti színű szalaggal átkötve, igen finomra is sikerült. Pecsenyezsírral és erős paprikával nagyszerű uzsonnaként szolgált az ízletes házi kenyér.
A műsor a Himnusz közös éneklésével indult, amihez az István, a király csíksomlyói ősbemutatójának részlete szolgáltatta a zenei alapot. Az ünnepi műsor vezetését Szeverényi Andi vállalta, aki fiával, Szabolccsal adta elő a műsor részeként Szent István Intelmeinek részleteit. A fiatal Nadj Henriknek köszönhettük az előadott zongoradarabot, az ünnepi beszéd megtartására pedig örömmel fogadtam el a felkérést. A nem magyar anyanyelvű hallgatóság körében nagy sikert arattak a szövegeket kísérő angol nyelvű prezentációk, többen pedig megsúgták, hogy ritkán volt ilyen csend egy ünnepi beszéd alatt, így bízom benne, hogy az ünnepi beszéd tartalma is számot tarthatott a szép számban megjelent vendég érdeklődésére. Az ünnepi műsor zárásaként a Székely Himnuszt énekeltük el együtt, majd az ünnepséget követően egy kisebb ajándék átadására is sor került. Eddig többen hiányolták a székely zászlót az ünnepi dekorációkból, most sort tudtam keríteni ennek a hiányosságnak a pótlására. Pleskó László, a Magyar Szövetség elnöke vette át a zászlót, amit a további összejöveteleken természetesen nagy büszkeséggel fogunk felhasználni és méltó helyen felvonni.
Az ünnepi műsort a megszokott színvonalú ünnepi ebéd kísérte, azt követően pedig jó páran maradtunk még beszélgetni, kikapcsolódni a Tanyán.