2025. január utolsó vasárnapján egy kulturális programmal, illetve ízletes gulyáslevessel és házi készítésű pogácsával vártuk a Magyar Házba látogatókat. Videó- és hanganyagokkal, továbbá fotókkal és archív dokumentumokkal színesített, 60 perces ismeretterjesztő előadással készültem. Az előadás témája a Himnusz és Szózat szövegének és a hozzájuk komponált zeneművek keletkezésének története volt.
Az előadás témáján sokat töprengtem, hiszen számos oldalról, rengeteg kulturális kincset feltárva lehetne megközelíteni a kérdéskört: Mi is a magyar kultúra? Miért fontos a magyar kultúra napja? Mit üzen nekünk? Véleményem szerint ezredéves kulturális értékeink tanulmányozására és megismerésére több emberöltő sem lenne elég. Egy-egy ember tudása pedig csupán néhány cseppjére korlátozódhat ennek a hatalmas tudástengernek.
Korábbi előadásaimat alapul véve számtalan irányból megközelíthettük volna a témát: számba vehettük volna a Hungarikumokat, tehettünk volna egy virtuális sétát a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, vagy akár leemelhettünk volna egy kötetet a digitális könyvespolcról, Mátyás király legendás Corvinái közül.
Végül úgy döntöttem, hogy visszatérek az alapokhoz, és a témát szorosan a magyar kultúra napjához kapcsolom. Mint köztudott, Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én, csekei birtokán tisztázta le és látta el dátummal a Himnusz (Hymnus) kéziratát.
Ennek szellemében előadásomban a Himnusz, mint vers, valamint a később komponált dallam születésének történetét mutattam be. Ezután egy lépéssel eljutottunk a Kölcsey költeményéhez szorosan kapcsolódó Szózat keletkezéséig és megzenésítéséig.
Történelmi utazásunk során a 19. század első felének évtizedeiben barangoltunk, megidézve a korszak irodalmi és komolyzenei géniuszait: Vörösmarty Mihályt, Kölcsey Ferencet, Egressy Bénit és Erkel Ferencet.
Érdekességek és kevésbé ismert tények kerültek a középpontba, valamint több pályaművet is meghallgattunk az 1843-as Szózat- és az 1844-es Himnusz-megzenésítési pályázatok anyagaiból.
Az előadás végén előkerült egy magyar útlevél és személyazonosító igazolvány, valamint egy UV-lámpa. Hogy miért?
Akit igazán foglalkoztat a kérdés, az könnyen a végére járhat, már amennyiben okmányai között ott lapul egy új típusú útlevél és személyi, a szerszámosládában pedig egy UV-lámpa.
Ugyanis útleveleinkben kétféleképpen is megjelenik a Himnusz:
Az adatlapon felületi domborítással szabad szemmel is látható a kézirat szövegének részlete.
A vízumlapokon UV-fény alatt feltűnik a hozzá tartozó zenemű kottája.
Az újabb típusú személyi igazolvány hátoldalán pedig a Szózat szövege szerepel mikroírással, amely szintén UV-fény alatt válik láthatóvá.
Ezek az apró, mégis jelentőségteljes részletek is bizonyítják, hogy a magyar kultúra mindennapjaink része, akkor is, ha nem mindig vesszük észre.
