„Jó magyarnak lenni!” Ezzel a mondattal nyitotta meg az 1956. október 23-ról szóló megemlékezést Demeter András, a Chicagoi Magyar Kultúrtanács elnöke. Beszédében kifejezte háláját a magyaroknak a régmúltban történt eseményekért, harcokért, mondván, hogy ez „Nem egy örömünnep, de örömmel tölt el minket, hogy itt lehetünk és megemlékezhetünk!”
Beszédét követően felkérte dr. Bencsik Zitát, a chicagói magyar főkonzulátus főkonzulját: mutassa be Maria Pappast, Cook megye számvevőjét, aki azután a következő gondolatokkal köszöntötte és üdvözölte a magyar közönséget: „Gratulálok a szülőknek és nagyszülőknek, hogy így nevelték fel gyermekeiket: ebben az identitásban, gazdag kultúrában és máig életben tartott hagyományokban.”
Az ünnepi megemlékezés a Csík Hágó Magyar Iskola és Óvoda növendékei műsorával kezdődött. Két csoportban képviseltette magát az iskola. A Puli csoport, amelynek 7 diákja van (10-12 évesek) Hajdú Levente „Kiáltvány” című versével készült. Tanáraik, Jókay Jutka és András Noémi segítségével készültek fel az előadásra. A másik csoport a Magyarország csoport volt, akik szintén egy verssel, Mikes Margit „Identity” művét adták elő. Ezt a művet angolul szavalta el a csoport egyik kisdiákja, Márk Alden, tanárának, Radics Meagher Ilona segítségével. Az angol nyelvű megemlékezés célja az volt, hogy mindenki halljon angolul is a forradalomról és legyenek angol szavaink is 56-ról. Ilona ezen felül még egy interaktív kiállítással is készült, aminek 1956 - Hang és Kép volt a címe.
A gyerekek műsorát követően a chicagói Borozda népi együttes szórakoztatta a közönséget Vajdaszentiványi táncok bemutatásával.
A Szent István Iskola és Óvoda diákjai is megmutatták tehetségüket a megemlékezésen. Ők is két verssel készültek. Juhászné Bérces Anikó: Eltaposott dicsőség, valamint Varga Zsolt: A pesti srácok című művét adták elő a gyerekek. A műsort összeállította az iskola vezetője: Bozéki Bea. A verseket betanította Molnár Adrienn és El Bissattine Emese.
A műsorok után dr. Bencsik Zita főkonzulasszony ismét köszöntötte az ünneplő közönséget majd felkonferálrta Szijjártó Péter külügyminiszter videós ünnepi üdvözletét. A miniszter elmondta, hogy a magyar nemzet a szabadságharcosok nemzete, akik 1956-ban bátorsággal szálltak szembe a túlerővel, kitartottak céljaik mellett és végsőkig harcoltak a magyar szabadságért. Háláját fejezte ki hőseinknek, mert nekik köszönhetően élhet a magyar ember ma szabadon. A videóüzenetet követően díszvendégünket köszönthettük, Szöllősi György sport nagykövetet, aki a magyar futball tradícióiért és Puskás Ferenc labdarúgó hagyatékának ápolásáért felel, valamint a Nemzeti Sport felelős szerkesztője és sport újságírója. „Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!” Reményik Sándor versével indította beszédét a nagykövet. Ebből kiindulva fogalmazta meg azon gondolatát, hogy jó, hogy van egy bázisa a magyar embernek a hazájától messze is, ahol otthon érezheti magát a többi magyar emberrel együtt, utalva a magyar közösségekre, amelyek legtöbbször egy-egy templom s az ahhoz tartozó magyar iskola köré csoportosulnak. Beszédében kitért a pesti srácokra is és köszönetet mondott nekik, hogy nem voltak hajlandóak elfelejteni mindazt, amit Magyarországról, kereszténységükről hallottak és tanultak. Ehhez maradtak hűségesek és az első adandó alkalommal ettől vezérelve álltak a jó oldalra és harcoltak a magyar nemzet szabadságáért.
A chicagói magyar kisdiákok ismét nagyon szép műsorral járultak hozzá, hogy méltó legyen a megemlékezés '56-os forradalmunkról. A konferáló Rácz Eszter Anna KCSP ösztöndíjas volt. A Borozda néptáncegyüttes műsorát Szűcs János KCSP ösztöndíjas készítette fel.
