Mátyás király trónra kerülése, uralkodása, királyi udvartartása a reneszánsz Visegrádon címmel tartott előadást Genfben Heil Kristóf Mihály, zürichi KCSP ösztöndíjas, történész.
Kristófot az emlékév apropóján már hónapokkal ezelőtt felkértük mentorommal, hogy látogasson el hozzánk Genfbe és adjon egy történelmi-kulturális áttekintőt Hunyadi Mátyás korszakáról. A Genfi Magyar Kulturális Központ könyvtárhelyisége fiatalokkal és idősebbekkel egyaránt megtelt a gyönyörű nyári idő ellenére, aminek kifejezetten örültünk.
Luxemburgi Zsigmonddal kezdte bevezetőjét az előadó, hogy a trónharcok apró részleteit is átlássa a közönség. Habsburg Albert feleségének, Erzsébetnek korona lopása, és a szolgálónő részletes leírása a visegrádi kastélyrendszer titkos átjáróiról mind rettentő érdekessé tették a történelmi bemutatót a gyerekek számára. A történészek által mai napig vitatott kérdésekről Kristóf mindig ismertette a különböző álláspontokat, így pl. a feltételezést, hogy Hunyadi János, Luxemburgi Zsigmond törvénytelen gyermeke volna. Mátyásnál fontos volt kiemelni, hogy bár nem készült uralkodóvá válni, nagyon jól központosította a hatalmát már fiatal korában, így korábbi tanítójával és tanácsadójával, Vitéz Jánossal is megromlott viszonya.
A kultúra ápolására és könyvtárának folyamatos gazdagítására fordított erőfeszítéseiről, csakúgy mint fontos belpolitikai döntéseiről hosszan beszélt a történész hallgató. Mátyást leginkább külpolitikai várakozások ültették a magyar trónra, mint tudjuk, sokan tartották úgy, hogy apjának harci képességeivel van felruházva. Ő azonban inkább stratégaként mutatta meg rátermettségét, nyugati területszerzéseivel egy erős hátországot kívánt felépíteni egy török támadás esetére, majd pedig fegyverszüneti megállapodást kötött a szultánnal, melyet haláláig újra és újra meghosszabbított. Élete utolsó szakaszában házasságon kívül született fiának, Corvin Jánosnak kívánta földadományokkal bebiztosítani uralkodói pozícióját, ám mint tudjuk, ő sosem tudta apját a trónon követni.
Kristóf a prezentáció végén kinyitotta a beszélgetést, és kérte a közönséget, hogy intézzenek hozzá a témához fűződő kérdéseket. Egy kellemes hangulatú, borozással egybekötött fél óra következett még, ahol kiderült, az egyik jelenlévő írott dokumentumokkal tudja bizonyítani, hogy Szilágyi Erzsébet egyenesági leszármazottja.
